Amikor kiköltöztünk No.ba, akkor már tudtam, hogy nekem kelleni fog sok minden, ami megkönnyíti az életem, és idekint elérhetőbbé váltak, mint otthon. Az első ilyen volt a mosogatógép. Mondtam a férjemnek, hogy inkább nem eszem két hétig, de amint lesz egy normális lakásunk, egy normális konyhával, ez lesz az első, amit beszerzek. Így is lett, elmentünk a Saturnba, és 200€-ért vettem egyet. A mai napig működik, igaz már nem nálunk.
Aztán, láttam egy robotpórszívós reklámot, és egy ismerős is beszélt róla, hogy ő szeretne ilyet, akkor utána néztem. Nem olcsó buli, de az ebay - kleinanzeigenen azért lehet normális áron, normálisan működőket kapni. Legalábbis valaki biztosan talál ilyet.
Én eddig találtam olyat, amire nem folt odaírva, hogy csak alkatrésznek. Én meg megörültem, hogy csak 10€. Aztán találtam egyet, jó áron. Elmentem érte, hiszen nem volt messze. Egy svájcban is élő török muksó árulta. Mikor odamentünk, kiderült, hogy az akkuja nem működik. Nem baj, odaadja ingyen. És akkor csak majd az akku kerül pénzbe. De a rossz akkut nem adta ide, ami elég fontos lett volna, mert az alapján tudok keresni a neten újat. Aztán írt, hogy megtalálta a másik akkut, és menjek el érte, és adjak neki 30€-t. Elhoztam, egyszer bekapcsoltuk, a kutya megugatta, aztán ennyi volt a munkássága. Másnap már nem is lehetett bekapcsolni. Írtam neki, hogy mi a problémám. Jó, vigyem vissza, visszaadja a pénzt. Mire odaértünk, kitalálta, hogy rossz töltőt adott oda. De ki próbálta a másik akku sem jó. Visszakaptam a pénzt, és ígéretet, hogy majd jelentkezik, ha megjavítatta a szomszédjával. Azóta sem írt.
No mindegy, nézek másikat. Tegnapra meg is beszéltem eggyel. Solingenben lakik, elmegyek érte. Igen ám, de én nem a pályán akartam menni, ezért Kati, a GPS - szerintem van rajta egy megszívatlak gomb - elvitt 1 órán keresztül erdőn, mezőn, árkon, bokron. És az egyenes helyett egy remek kis kacskaringós, éleskanyaros úton eljutottam a solingeni várhoz. Ahol levitt a völgybe. De a völgyben most fel van bontva a vár alatt elvezető út. És nem lehet tovább hajtani.
Atikámmal felhívattam a muksót, hogy tegye már meg, hogy idejön a várhoz, mert én nem tudom merre tudok kerülni. Nem ismerem a várost, és itt le van zárva az út. Ohh, ő nem jön ide, mert az neki messze van - a GPS 14 percnyi utat írt még -, menjek és kövessem az Umleitungot (elterelést). Mondom Atinak, hogy kérdezze már meg, mégis melyik szerint menjek? A gyalogos, vagy a biciglis? Úgy hogy bedühödtem, és azt mondtam nem megyek. Kikapcsoltam Katit, és hazajöttem a táblák segítségével. De nem adom fel, akkor is lesz egy robotporszívóm.
